Tájékozódás és közlekedés
„Egy vak ember sohasem sétál, mindig közlekedik.” – ezt a mondatot talán már Ön is hallotta. Önállóan eljutni egy úticélig, mentálisan és fizikálisan is sokkal megterhelőbb egy látássérült ember számára, mint egy ép látású embernek. Amikor valakinek jelentős mértékben megromlik a látása, vagy teljesen elveszíti azt, újra kell tanulnia tájékozódni, közlekedni. Ez a két fogalom: „tájékozódás” és „közlekedés” egymástól elválaszthatatlanok, folyamatosan összefonódnak, kiegészítik egymást. Ha valaki látássérültté válik, sokszor a saját testét is máshogy érzékeli, és gyakran előfordul, hogy a jól ismert környezete is felborul, idegennek tűnik a számára. Ezért nem kezdtünk a tréning elején hosszúbottal a kézben az utcán közlekedni, hanem a kliens saját otthonában, szűk környezetében figyeljük meg őt. Ezt a felmérést egy alapozó-képességfejlesztő szakasz követi, csak ezután kezdjük a bottechnikák tanulását. Az első hónapokban a tanulás egy védett, beltéri környezetben, általában egy közintézmény csendes folyosóin, lépcsőin zajlik. Ha itt már megfelelően képes használni a kliens a tanultakat, akkor csendes, kertvárosi környezetben folytatjuk a tréninget, majd egyre forgalmasabb helyszíneket választunk. Célunk, hogy „önállóan és biztonsággal” tudjon közlekedni. Ideális esetben a tanult technikák, kialakult készségek, képességek segítségével idegen terepen is képessé válik a tájékozódásra, közlekedésre.
A tréning szakaszai:
- Felmérés
Nagyon fontos, hogy megismerjük ügyfelünk pszichés, fizikai és mentális állapotát, adottságait, képességeit, régi és jelenlegi tájékozódási-közlekedési szokásait. Amennyiben rendelkezik funkcionális (a mindennapi életben hasznosítható) látással, tudnunk kell, hogy optimálisan és praktikusan használja-e azt. Ha nem, akkor látástréning keretében segítünk, hogy ez megvalósuljon. A felnőttkorban látássérültté vált emberek a hallás, tapintás, szaglás, és egyéb csatornákon érkező ingerek mellett, általában jól tudnak építeni vizuális emlékeikre is, míg a veleszületetten, látássérült személyeknek a többi érzékszervükre kell támaszkodniuk. Szintén fontos információ a fejlesztést végző szakember számára, hogy van-e az ügyfélnek bármilyen társuló fogyatékossága, betegsége, amely befolyásolhatja a tanulás folyamatát.
A felmérés végére elkészül az elemi rehabilitációs terv, melyben a fentieken kívül belekerülnek a konkrét, a klienssel együtt megfogalmazott, reálisan elérhető célok.
- Alapozás-képességfejlesztés
Ebben a szakaszban arra törekszünk, hogy kliensünknek reális testfogalma, testképe legyen, el tudja magát helyezni a térben, ismerje, és megfelelően használja a térirányokat. Fontos a jó testtartás és egyensúly, valamint a megfelelő járástempó és az iránytartás. Ezek kialakítása is a feladataink közé tartozik. A látássérült személynek tudnia kell figyelni a különböző érzékszerveken keresztül begyűjthető információkra, egyesíteni, és beépítenie azokat a tájékozódás-közlekedés folyamatába. Megtanuljuk és gyakoroljuk a látóvezető technikákat, a védőtartásokat, a falkövetés technikáját és azt, hogyan kell bejárni, feltérképezni egy ismeretlen helyiséget. Megismertetjük ügyfelelinket a tájékozódás-közlekedéssel kapcsolatos fogalmakkal, és azt is megtanulják, hogyan alakítsanak ki mentális térképet egy épületről belső szerkezetéről, vagy utcák, terek egymáshoz viszonyított elhelyezkedéséről.
A képességfejlesztés a későbbiekben is fontos feladat, a foglalkozások során újra és újra ismételjük, gyakoroljuk, felhasználjuk a tanultakat.
- Bottechnikák elsajátítása
A biztonságos közlekedéshez nélkülözhetetlen a megfelelő, jó minőségű segédeszköz. A rövid, kampós markolatú botok csak jelzőbotként használhatók. Az önálló tájékozódás-közlekedéshez érdemes beszerezni egy hosszú fehérbotot. Mivel ebből az eszközből már sokféle típus elérhető, szerencsés, ha az ügyfél alapítványunk eszköztárából többet is kipróbál, használ, mielőtt vásárol magának sajátot. Fontos a bot hosszúsága, súlya, rugalmassága, a markolat típusa, anyaga, és a botvég is, hiszen létezik többféle anyagú, formájú és méretű fix és görgős botvég.
Az alap bottechnikák elsajátítása, gyakorlása a már ismert, beltéri helyszínen zajlik, majd csendes, jóminőségű burkolattal ellátott utcán gyakoroljuk a tanultakat, és itt kerül sor az első átkelésekre is. Ha tovább léphetünk, akkor egyre forgalmasabb helyszínekre megyünk. A kliens megtanulja, hogyan küzdje le a hibás burkolatú útszakaszokat, a váratlan akadályokat, hogyan keljen át a forgalmas, többsávos úttesteken. Ha felmerül az igény, akkor arra is sort kerítünk, hogy nehezített időjárási körülmények között (pl. falevelekkel, vagy hóval borított járdán, kánikulában), vagy funkcionális látással rendelkező személy esetében számára kedvezőtlen fényviszonyok között közlekedjen. Sokan szeretnének tömegközlekedési eszközzel utazni saját településükön, vagy másik városba, faluba elutazni távolsági autóbusszal, vagy vonattal. A járműhasználattal kapcsolatos technikákat is megtanítjuk az azt igénylő ügyfeleinknek.
- Útvonaltanulás, a megszerzett tudás kreatív felhasználása ismeretlen környezetben
Ebben a szakaszban klienseink megtanulnak néhány egyszerű, majd bonyolultabb útvonalat is. Ideális esetben az elsajátított technikák, készségek, képességek segítségével a látássérült személy ismeretlen terepen is képes feltalálni magát, és tudja kezelni az aktuálisan felmerülő problémás helyzeteket. Gyakran előfordul azonban, hogy ügyfelünk csak konkrét, együtt bejárt, majd begyakorolt útvonalakon képes önállóan és biztonsággal tájékozódni, közlekedni. Van, aki csak az utcájukban található parkig szeretne eljutni, és ott megtalálni a padot. Olyan is van, aki 3-4 km-es útvonalon is jól boldogul, és egy váratlan járdafelbontás esetén másik úton képes eljutni a céljáig.
- Vakvezető kutyával történő közlekedés
Alapítványunk vakvezetőkutya kiképzéssel nem foglalkozik, de segítséget tudunk nyújtani a kiképző iskolával és a kutyával történő közös munkában, útvonalak tanulásában, valamint a vizsgára való felkészülésben egyaránt.